A D-vitamin hiány Magyarországon komoly egészségügyi probléma, főleg ilyenkor a tél végén, amikor pedig a legnagyobb szükségünk lenne az ennek a csodálatos anyagnak köszönhető áldásos immunvédekezésre. A lakosság 70%-a novembertől márciusig a szükséges D-vitamin mennyiségnek alig 2-4%-ához jut hozzá, viszont 9 millió honfitársunknál kimutatható a D vitamin hiány a vírusok legerősebb támadásának idejére.De nézzük meg, mi is pontosan ez a szervezetünk számára nélkülözhetetlen anyag!
Kémiai neve: kolekalciferol. Ez maga a D3-vitamin természetben is előforduló formája (ezt találjuk meg a táplálék kiegészítőkben), és ez jön létre a bőrünket ért UV-B sugárzás hatására a 7-dehidro-koleszterinből. A D-vitamin igazából nem is vitamin, sőt semmi köze a vitaminokhoz. Ez egy hormonszerű előanyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez a szervezetben. A vitaminként definiálása nem túl szerencsés, de annyira beépült már így a köztudatba, hogy a továbbiakban is ezt a tévesen elterjedt elnevezést használjuk.
A D-vitamin zsírban oldódik és a szervezetben raktározódik. A D1-, D2- és D3-vitaminok tartoznak a D-vitamin gyűjtőnév alá, közülük a szervezet számára legjobban felhasználható forma a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. Azonban nem a napfény az egyetlen lehetőség a D-vitamin felvételére, 20%-ot tápanyagokkal veszünk magunkhoz veszünk. Főbb D3 forrásaink: tejtermékek, tojás, tőkehal és a tőkehal máj, annak olaja.
Egy tőkehalmáj konzerv elfogyasztása kb. 28-30.000NE D3 vitamint is tartalmazhat, de nem kell félnünk a túladagolástól, mert egyrészt lassan szívódik fel, másrészt ez nálunk már csak az ára miatt sem része a napi étrendünknek. Aki szereti, a téli időszakban havi 1-2 dobozzal elfogyaszthat belőle.
A D3-vitamin, és a növényi eredetű táplálkozással bevitt D2-vitamin első lépcsőként a májban hidroxilálódik. Ezt a hidroxilálást több enzim is képes elvégezni, ezért csak nagyon súlyos májbetegségben fordulhat elő ennek a folyamatnak a zavara. A 25(OH)D-t vagy másnéven a kalcidiolt tehát a májunk állítja elő a kolekalciferolból (D3) és a D2-vitaminból. Ezt mérik a laborok amikor ún. „D vitamin szérumszintet” vizsgálnak. A vérben lévő mennyiség jól jelzi tehát a szervezet D-vitamin ellátottságát. A kalcidiol a D-vitamin-kötő fehérjéhez (DBP) kapcsolódva jut ismét a keringésbe.
A máj által előállított kalcidiolt a vesék és más szövetek átalakítják kalcitriollá. Ezt gyakran nevezik a D-vitamin aktív formájának, mely szervezetünk talán egyik legcsodálatosabb tulajdonságokkal megáldott hormonja.
D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban. Megfelelő mennyiség szükséges belőle ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immnunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkentve a gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt - életkortól függetlenül. A T1-limfociták és ezek aktív sejtanyagai a citokinek segítik az immunrendszer egészét komplex összefüggések útján az infekciózus betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában.
Hogyan állapítható meg a D vitamin hiánya?
A D-vitamin-hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal és csontsűrűségméréssel (denzitometria) történhet.A szerencsés érték 45-50 µg/mL között van, az optimális viszont 70 ng/ml azaz 175 nmol/L körüli szinten. . A csontsűrűség csökkenése már mindig előrehaladott állapotot jelent, ennek vizsgálata életkortól függetlenül lehetséges. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas.
Az összes körülmény és a laboreredmények figyelembe vételével lehet egyénre szabott bevitelt megállapítani.
D-vitamin-pótlás: mikor fontos, és mennyit kell bevinni?
Napsütéses időben akár fél óra szabadban eltöltött idő is elég lehet, hogy napi D-vitamin- szükségletünket fedezzük.
D-vitamint a szervezet képes nagyon hosszú ideig tárolni, tartalékolni. Még 3-4 hónappal az utolsó D-vitaminpótlástól számítva is mérhető a vérben a Kalcidiol. Hosszú felezési ideje miatt a D3-vitamin pótlása nemcsak napi, hanem heti, de akár havi adagolással is megoldható.
A téli borongós hónapok alatt gyakran alakul ki hiányállapot, pótlásáról ezért különösen fontos ekkor gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés.
A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is.
2012-ben új ajánlást dolgoztak ki itthon a D-vitamin bevitelére, amely az egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egység (korábban 400, majd 800 NE volt). Ezt a mennyiséget táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ajánlott bevinni ősztől tavaszig. A biztonságos határértékről is ismertek adatok: a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben.
Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy minél nagyobb a testsúlyunk, annál több D-vitaminra van szükségünk.
Általános és jó ajánlás testsúly kilogrammonként 150 NE ezekben a hónapokban.
Néhány D-vitamin gyártó µg-ban adja meg termékein az értékeket, átszámítása így történik:
1 µg = 40 NE/nemzetközi egység/, tehát 1000 NE = 25 µg.
A legfrissebb számítások szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor pedig 2-3 évvel nőne. A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló egyes típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések, és jelentős mértékben az influenza kockázatát.
Fontos!
A D-vitamin magnézium hiányában nem hasznosul a szervezetben! Abból is a magnézium-citrát, -orotát szívódik fel jól, a legtöbb készítményben lévő olcsó magnézium-oxidból alig valami.
Mint mindig, ebben az esetben is figyeljünk az összetevőkre!
A D-vitamin legfontosabb biológiai hatásai
Segíti az étkezés során bevitt kalcium és foszfát felszívódását.
Ezek szükségesnél kevesebb bevitele esetén pedig a csontokból történő felszabaduláson keresztül szabályozza a kalcium- és foszfát-anyagcserét.
Gátolja a parathormon (mellékpajzsmirigy hormonja) elválasztását; D-vitamin hiány esetén a mellékpajzsmirigy túlműködése alakulhat ki.
Hatására a vesékben a kalcium kiválasztása csökken, a foszfáté növekszik.
Az utóbbi években elég sok szakirodalom jelent meg, amely azt mutatta be, hogy a D vitamin a szervezetben igen sok funkciót ellátó hormon, és hiánya immunhiányos állapotot idéz elő, fogékonnyá tesz a fertőzésekre, fokozza az autoimmunbetegségek kockázatát, rontja az inzulin hasznosulását és károsítja a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. A D vitamin, mint hormon, fontos szerepet játszik a sejtosztódásban, a népességszintű D vitamin hiány az egyik oka a rákos megbetegedések számának robbanásszerű emelkedésében. A D vitamin fontos szerepet játszik a szív és érrendszeri betegségekkel szembeni védelemben. Az alacsony D vitamin szint arányban áll az idős emberek önellátó képességének és kognitív képességeinek szintjével. A magzat fejlődésében a D vitamin hiánya súlyos fejlődési zavarokhoz vezet, csecsemőkorban pedig pld. véd a cukorbetegség, vagy később a szklerózis multiplex, vagy asztma ellen. Gyakran betegeskedő gyerekeknek nagy dózisú D vitaminra megszűntek a felsőlégúti betegségei.
A legújabb kutatások igazolták, hogy a D-vitamin hiánya szerepet játszik az alábbi betegségek kialakulásában:
- magas vérnyomás,
- csontritkulás,
- izomsorvadás,
- autoimmun betegségek,
- reumás ízületi gyulladások,
- inzulinfüggő cukorbetegség,
- SM,
- stroke
- aknék,
- szívbetegségek és a szívelégtelenség,
- érelmeszesedés,
- vesebetegségek,
- rák 16 fajtája,
- parkinson kór,
- pszoriázis, rozacea, atópiás bőrgyulladás,
- fogágy betegségek,
- makula degeneráció,
- vastagbél polipok,
- PCOS,
- 1TDM és 2TDM,
- depresszió.
A D-vitamin-hiány nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést is!
Fontos tudnivalók:
1. A bőr UV-B sugárzás hatására állít elő D vitamint
2. Az UV-B csak kb. 11-15 óra között hatol át a légkörön, főként a májustól szeptemberig terjedő időszakban.
A napfény útjában levő felhők, a fák lombkoronája, a légszennyezés, a fényvédő krémek, az üveg de a legszellősebb, laza ruházat is(!), mind kiszűri az UV-B-t. Az UV-A-t viszont nem.
3. Az UV-A viszont reggeltől estig, ablakon, felhőn keresztül is elér minket, de ebből nem tudunk D vitamint előállítani.
UV-A sugárzás erőssége miatt pont 11-15 óra közt nem javasolják, hogy folyamatosan a tűző napon legyünk, mert bőrrákot okozhat, ezért ajánlott egyszerre fél órától nem többet a direkt napfényben tartózkodni, majd 1-2 óra múlva ugyanezt ismételni.
4. A D3 krém formájában közel 100%-ban hasznosul, a tabletták hatóanyagának pedig csak a hetede.
5. Általában elegendő D-vitamin szintézist eredményez körülbelül 5-30 perces napozás délelőtt 10 és délután 3 óra között legalább hetente kétszer, ha a sugárzás az arcon, a karokon, a lábakon vagy a háton ér minket és ebben a rövid időszakban nem használunk napvédő krémet.
Az új generációs szoláriumok, melyek 2-6 % 290-320 nanométer hullámhosszú UV-B sugárzást bocsátanak ki, szintén hatékonyak.
Amikor a napon tartózkodunk, optimális körülmények között átlagosan 20.000 NE D3 vitamin képződik szervezetünkben 10 perc leforgása alatt. Ez 120.000 NE érték egyetlen óra alatt, azaz a hivatalos ajánlások 60-80 szorosa. Adja magát a kérdés, miért nem kapunk akkor a tengerparti nyaralásunk alkalmával D vitamin mérgezést?
A bőr D3-vitamin képző kapacitása nagy, de bizonyos mennyiség felett már nem nő tovább, viszont mesterséges, nagy dózisú bevitellel lehetséges a túladagolás.
A D-vitamin elégtelenségtől veszélyeztetett csoportok:
- szoptatott csecsemők
- idősebb felnőttek
- korlátozott mértékben napozó emberek
- házhoz, bent tartózkodáshoz kötött emberek
- sötétebb bőrtónusú emberek
- gyulladásos bélbetegség és egyéb olyan betegségek esetén, melyek zsírfelszívódási zavarokat okozhatnak
/májbetegség, cisztás fibrózis, lisztérzékenység, Crohn betegség, fekélyes vastagbélgyulladás/
- elhízott, illetve gyomor-bypas műtéten átesett emberek
Ezekben az esetekben mindenképp fokozottan ügyelni kell a D vitamin folyamatos bevitelére!
Kölcsönhatások gyógyszerekkel:
A D-vitamin-kiegészítők potenciálisan kölcsönhatásba lépnek bizonyos gyógyszereket. Néhány példát az alábbiakban ismertetünk. Azok, akik rendszeresen szedik ezeket a gyógyszereket a D-vitamin bevitelt meg kell vitatniuk orvosukkal.
Szteroidok
Kortikoszteroid gyógyszerek, mint például a prednizolon, gyakran gyulladás csökkentőként írják fel, csökkenti a kalcium felszívódását és rontja a D-vitamin anyagcserét. Ezek a hatások még inkább hozzájárulhatnak a csontvesztéshez és a csontritkuláshoz hosszú távú használat esetén.
Más gyógyszerek
Mind az orlisztát súlycsökkentő szer, mind pedig a koleszterinszint-csökkentő gyógyszer kolesztiramin csökkenthetik a D-vitamin és más zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Mind a fenobarbitál és fenitoin, melyeket epilepsziás rohamok megelőzésére és csökkentésére használnak, növelik a májban a D-vitamin metabolizálását inaktív vegyületekké és csökkentik a kalcium felszívódást.
